Láthatás

Francia dráma, 93 perc, rendezte: Xavier Legrand

A Láthatás Xavier Legrand, az ígéretes francia rendező mozis debütálása. Korábban csak kísérleti rövidfilmekkel foglalkozott, ám ezúttal nagyobb fába vágta a fejszéjét, és ezt milyen jól tette! Első nagyjátékfilmje ugyanis 2017 egyik kiemelkedő francia sikere volt, ami végül hosszas várakozás után, 2018 márciusában került magyar forgalmazásba.

A film Miriam és Antoine esetét mutatja be, akik elkeseredetten pereskednek gyermekeik láthatásáért. A játékidő nagy részében fennáll az ebből fakadó kettősség, a közönség ugyanis képtelen állást foglalni. Az egyik fél megtéveszti a bíróságot, saját, önző céljaira használva gyermekeit. De melyikük lehet az? Az ingadozó és megmagyarázhatatlan dolgokkal előrukkoló anya, vagy a kontrollmániás és helyenként elfogadhatatlanul agresszív apuka?

Ezeket a komplex karaktereket ráadásul kiváló színészek keltik életre, ami még hitelesebbé teszi az amúgy is rétegelt jellemrajzokat. Lea Drucker anyaként kellően tartózkodó, a gyerekekre sem lehet panasz, de az igazán emlékezetes mégis Denis Menochet alakítása. Képes megtölteni karakterét egy furcsa kontraszttal, ugyanis amellett, hogy érzékelteti Antoine apai elhívatottságát, a férfi hirtelen haragja és kiállhatatlansága is kellően előtérben marad.

A film azonban egészen a fináléig nem hoz ítéletet, ám ezt megérte kivárni. A lezárás ugyanis kegyetlen, tipikusan olyan jelent, aminek már a nézése is fájdalmat okoz. Ezt követően pedig nem maradnak kérdőjelek a karakterek körül, csak a cudar valóság.

Amit talán negatívum a filmmel kapcsolatban, hogy üzenet szempontjából nem vezet sehová. Kiváló eszközökkel ismertet egy erre érdemes történetet, ám nem von le semmiféle következtetést. Elmarad a képalkotás napjaink házasságairól, vagy a gyermekvállalással járó felelősségekről.  Persze ez mit sem von le technikai érdemeiből, hiszen összességében így is egy életszerű és ebből fakadóan fájdalmas dráma, ám vitathatatlan, hogy jót tett volna neki valamilyen társadalomkritikus felhang.