Pilis-tető

Most egy újabb kilátót szeretnék nektek ajánlani, mely viszonylag közel van és biztosan megér egy kis hegymászást. Ez a Pilis-tető (756 m), amely a Pilis-hegység legmagasabb, a Dunántúl második legmagasabb csúcsa.
Érdekessége, hogy a hegytetőn 1996-ig légvédelmi rakétabázis működött, ezért szigorúan lezárt területnek nyilvánították. A 70-es években építettek a csúcsra egy betongyűrűkből készült geodéziai mérőtornyot. Ezt átalakítva nyitották meg a Szent Özséb-kilátót 2014-ben. Természetesen most már szabadon látogatható a környék. A rakétabázis betonbunkerei viszont megmaradtak egy korábbi kor mementójaként. Elemlámpával felszerelve érdemes őket egy kicsit közelebbről is megvizsgálni.
A csúcsot több irányból is meg lehet közelíteni, vannak könnyebb és nehezebb útvonalak. Az én kedvencem az, amikor a pilisszentkereszti temető mellől indulunk. Itt van egy kis parkoló, ahol bátran otthagyhatjuk az autót. A zöld sáv jelzésen indulunk a Két-Bükkfa-nyereg irányába. Pilisszentkeresztet alig elhagyva furcsa kis faházakat találunk, amely alatt régi kövek vannak. Ezek az egykori cisztercita apátság romjai, amelyből nem sok minden maradt.
Folytassuk utunkat tovább a zöld sáv jelzésen, amelyhez rövidesen a sárga+ is csatlakozik egy útkereszteződésig, ahol asztalok, padok és egy esőbeálló is található. Itt a piros+ utat válasszuk, amely egy szurdokvölgyben megy meredeken felfelé. Elérjük a csúcsra vezető aszfaltos utat, és azon menjünk tovább röviden.
Ezután következik a túra legszebb, legizgalmasabb része, ha letérünk az aszfaltútról újból a zöld sáv jelzésre. A Pilis-tető gerincével párhuzamosan haladva többször találunk kilátópontokat, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik Pilisvörösvár, Piliscsév felé. Több kilátópont után érünk el egy tisztást, ahonnan a zöld háromszög jelzés egy rövid kaptatóval visz fel a csúcsra. A kilátó mellett találunk asztalokat és padokat, bár szép időben sokan pihennek itt, úgyhogy nem mindig lehet szabad helyet találni. A Kilátóból nagyszerű panoráma nyílik a Pilis-hegység csúcsaira, a pilisvörösvári medencére és távolról a Budai-hegység csúcsait is megfigyelhetjük. Télen gyakran előfordul az a jelenség, hogy míg a völgyet felhő takarja, addig a hegycsúcs a felhők fölött napsütésben fürdik. Ez mindig varázslatos élmény! Ezért érdemes olyankor is elindulni a Pilis-tetőre, amikor otthonról úgy tűnhet, hogy nincs jó idő.
Miután kipihentük, kigyönyörködtük magunkat, és egy kicsit a bunkereket is megnéztük, menjünk vissza a tisztásra a zöld háromszög jelzésen, ahonnan a zöld sávon továbbhaladva meredeken lefelé cikkcakkozunk. Elérünk egy kereszteződést, ahol a piros sáv jelzést választva jutunk vissza Pilisszentkeresztre.
Bátran ajánlom ezt az útvonalat középtagozatos gyerekeknek, de akár kisiskolásoknak is.
Ha kevés az idő vagy nagy a sár, esetleg kerékpárral indulnánk, akkor egy másik lehetőség, hogy a dobogókői kereszteződésnél, a Két-Bükkfa-nyeregben parkolunk. Innen aszfaltos út vezet fel egészen a csúcsig. Ez az út le van zárva a közúti forgalom elől, tehát nyugodtan lehet rajta sétálni és biciklizni. Ezen az útvonalon viszont nincs meg a klasszikus erdőélmény.
Tehát hajrá, kalandra fel, irány a Pilis-tető! Akár télen, akár nyáron, biztos, hogy nem fogsz benne csalódni.

Lőrinczné Deák Eszter